A szombat eddig nem a pihenés jegyében telt. SŐT. Most fogok lefeküdni egy pihentető alvásra, totál kész vagyok. Hiába, öreg nő már nem rakéta.
A reggel nem kezdődött valami fényesen, mivel a tegnap esti Quimby ma hajnalba ért véget. Egy barátnőm nálam aludt, hajnalban még 40 perc levezető sétával értünk haza, éhesen. De egy forró kakaó után lefeküdtünk nagyjából hajnal 3kor. Ami nem is lenne akkora probléma, ha reggel nem az óra csörgésére kellett volna felkelni hajnali 8kor. No de, ütemterv van, lelkesedés még reggel hiányzott. Kávé döntögetés, reggeli és 9,15kor indulás a belvárosba a szecessziós séta találkozási pontjára. Találkozó a barinőkkel, és meglepődés, hogy milyen tömeg van a Ferenciek terén a templom előtt, ahonnan indult a túra. Tuti, hogy 100 fő fölött volt a létszám. Három csoportba indult a túra, szerintem a legjobb idegenvezető lányt fogtuk ki, Esztert, aki feledhetetlen élménnyé tette a kirándulást.
Mintegy két óra
alatt rengeteg infót kaptunk az építészeti stílusról, ezen belül kiemelten
Lechner Ödönről, mint a stílus hazai képviselőjéről. Az alábbi link
összefoglalja a hallottak egy részét. http://hu.wikipedia.org/wiki/Lechner_%C3%96d%C3%B6n
Itt
pedig a saját fotóimat teszem közzé, hangulatok, képek a túráról.
http://indafoto.hu/holdfeny_keringo/szecesszios_seta_budapest_2011
Remek séta volt. Megfáradva ültünk be ebédelni a Vapianoba a Bécsi utcába. Jót
ettünk, és most a lefekvéshez készülök.
Mi jön még ma???