Talány

2011 június 16. | Szerző: Bekalencse |

Miért olyan bonyolultak a pasik? Itt ülök az irodában, enyhe
gyomorgörccsel, hogy vajon jól döntöttem-e, vagy egyszerűen csak érzelgős hülye
vagyok. A történet onnan kezdődik, hogy az én kedves üzlettársam és barátom (a
szó baráti értelmében) elhívott egy ma esti partira, hogy menjek vele. Ezt már
akkor sem értettem, mivel idestova 5 éve tartó munkakapcsolatunk alatt soha,
SOHA nem pillanthattam bele a magánéletébe, nem hogy vele menjek egy olyan
partira, ahol senkit sem ismerek rajta kívül, ahol az ő barátai és ismerősei
vannak. Ma napközben kiderült, hogy elhívta egy régi „profi” ismerősét is. Majd
8 előtt 5 perccel jelzi, hogy indulunk, mert a madamnak megígérte, hogy 8ra
érte megy. Mi van? Előtört az a fránya hetedik érzék. Miért is megyek én?
Úgyhogy jelezvén, hogy nem fejeztem be a napi munkaadagot, majd megyek később.
De abban a pillanatban tudtam, hogy nem megyek. Nem akarom, az amúgy jó munka-
és baráti kapcsolatot megrontani. Még mindig nem tudom, hogy is miért is lettem
elhívva. Mindegy, holnap minden kiderül.

Valóban hülye vagyok?